1. Érzékelő egység
1.1. Felületvédelem
A felületvédelem alapvető feladata a védett objektum határoló falazatának, nyílászáróinak (ajtó, ablak, tető, szellőzőnyílások, speciális bevezetések stb.) védelme.
Az alkalmazott elektronikai eszközök a behatolást ill. annak kísérletét jelzik illetve. riasztást generálnak a központ felé.
Üvegtörés érzékelő
- Higanyos, illetve piezo felületszerelt /ragasztott/ érzékelők
- Optikai üvegtörés érzékelők
- Akusztikus érzékelők (nem felületszerelt mikrofonos, megfelelő frekvenciára állítva)
A higanykapcsolóval megoldott üvegtörés érzékelő a nagy amplitúdójú rezgés, ill. a törés által okozott helyzetváltoztatást használja ki, vagyis az üvegcsőbe forrasztott érzékelők között elmozduló higany megszakítja az összeköttetést.
A piezo elven működő üvegtörés érzékelés azon alapszik, hogy bizonyos kristályok nyomás hatására megváltoztatják impedanciájukat. A piezo lapkát közvetlenül az üvegre rögzítik, így az üvegfelületet érő bármely rezgést érzékel. A hídkapcsolásba helyezett lapka az áramkör kimenetén a rezgések által keltett és azok tulajdonságainak megfelelő feszültséget generál. A kapott jelet erősítik, szűrik, majd értékelik. Az értékelés az üvegtörés érzékelő intelligenciájától függően az egyszerű impulzusszámlálástól kezdődik és az üvegtörés jellemző frekvenciaspektrum kiértékeléséig, az érzékenység helyi beállításáig tart.
Az optikai üvegtörés érzékelők különlegesen fontos, nagybiztonságú objektumok üvegfelületeinek védelménél használatosak Működési elve: Az eszköz egy adóból és egy vevőből áll. Az adó az infravörös tartományba tartozó polarizált fénysugarat bocsát ki, amely - megfelelő törésszög alatt bocsátva az üveg felületébe - onnan nem lép ki. A különböző fázisban visszaverődő fénynyalábokat a vevő érzékeli és tárolja. Az üveget érő bármilyen fizikai hatás eredményeképpen a visszaverődés szöge, fázisa megváltozik, amelyet a vevő érzékel és kiértékel.
Az akusztikus üvegtörés érzékelő a jelenleg legelterjedtebb eszköz az üvegfelületek védelmére. Előnye egyszerű szerelhetősége, valamint, hogy egyszerre több üvegtáblát is felügyelhet. Felépítése egyszerű: egy mikrofon, egy erősítő, egy szűrő és a kiértékelő áramkör.
Testhang érzékelők
Szilárd falak védelmére szolgálnak a testhang érzékelők. Ennél az érzékelő típusnál is kihasználják a piezo lapkák igen széles érzékelési spektrumát, amely lehetővé teszi bármely falbontási módszer – fúrás, kalapálás, robbantás, lángvágás – végrehajtásának érzékelését. A piezo lapkákról érkező rezgések spektrumát analizálva a kiértékelő egység meghatározza a valószínűsíthető támadás módját és a vett jel szintjének megfelelően egy veremtárban tárolja. Ha egy adott időintervallum alatt a verem megtelik, az eszköz riaszt, ha nem telik meg, akkor fokozatosan, egy hosszabb időintervallum alatt kiüríti a vermet
Fémháló
A falbontás érzékelésnek klasszikus módszere a vakolat alá felhelyezett fémháló. Ez a fémháló valójában egy összefüggő vezeték, amely soronként visszafordítva hálószerű hurkot képez. A fal megbontása esetén a vezeték elszakad és riasztásjelzést küld a központba.
Sorompók
A sorompók egyenes felületek vonalszerű védelmére használhatók. Tipikus alkalmazási területe ablakok, ajtók, falak közvetlen megközelítés elleni védelme. Beltéri rendszereknél általában infravörös, az emberi szem számára láthatatlan tartományban működő fénysorompókat (infra sorompókat) használnak.
Az infrasorompók egy adó- és egy vevőegységből állnak, egységenként önállóan, vagy egybe építve. Ez utóbbi esetben az infrasugár egy tükörről verődik vissza a vevőbe. A megoldás előnye az egyszerű vezetékezés, hátránya a tükör visszaverődési hibái miatt kisebb az áthidalható távolság.
Egyszerűbb eszközöknél a fókuszáló lencse a LED-en van, komolyabb készülékeknél az adó és a vevő is fókuszálható és elfordítható lencsékkel rendelkezik. Drágább eszközökben a fénysugarat elektronikusan fókuszálják a lehető legjobb visszaverődés biztosítása érdekében. Az érzékelés biztonsága miatt a vevő elé fényvédő réteget helyeznek, amely csak az infravörös tartományban engedi át a fényt.
Az infrasugár ugyan nem látható, de már kevés ismerettel is felfedhető az infra sorompó helye, amelyet könnyű átlépni vagy könnyű átbújni alatta. Ennek elhárítására fejlesztették ki a két és négysugaras sorompókat, amelyekkel már nem csak vonal, hanem felületvédelmet is lehet biztosítani.
1.1.1. A felületvédelemi érzékelők alkalmazása
Üvegtörés érzékelő
- Ragasztott üvegtörés érzékelő:
Alapvető fontossággal bír a szakszerű szerelés. Az eszközhöz tartozó adatlapon pontosan feltüntetik a szerelés helyét és a hatótávolságot, amelyet 2-3 méterig terjedhet.
A rögzítéshez csak is olyan ragasztót lehet használni, amely szilárd kapcsolatot ad az üvegfelület és az érzékelő között. A ragasztó anyaga nem lehet hőre lágyuló, mert a napfény vagy a betörő öngyújtója egyszerűvé teszi az eszköz kiiktatását.
- Akusztikus üvegtörés érzékelő:
Előnye az egyszerű szerelhetősége valamint, hogy egyszerre több üvegtáblát is felügyelhet. Hátránya hogy nagy távolságok esetén nem alkalmazható, illetve textíliák a működését korlátozhatják. Telepítésének első feladata az adatlap elolvasása. Téves az a szélsőkörűen elterjedt gyakorlat, hogy az érzékelőt mindig az üveggel szemben kell elhelyezni. Az adatlap pontosan tájékoztat arról, hogy a mikrofonnak milyen a karakterisztikája, szemből vagy esetleg oldalról kell telepíteni.Az adatlaon található a hatótávolság is (4-9 m), amelyet a gyártó cégek az üvegtípusnak megfelelően adnak meg. A tervezés során figyelembe kell venni, hogy milyen típusú üveget kell védeni, pl. sík-, dróthálós-, rétegelt-, termo-, edzett- vagy fóliázott üveg és ennek megfelelően kell az üvegtörés érzékelőt kiválasztani.
Testhang érzékelő
Telepítés során az adatlapra támaszkodva kell figyelembe venni az érzékelési sugarat – 1,5-2 m – valamint a védett felület anyagát. A rögzítést csavarral vagy szilárd kötést biztosító ragasztóval kell megoldani. Rugalmas, rezgéselnyelő anyagok használata (pl. kétoldalas ragasztócsík) nem megengedett.
Fémháló
Az eszköz megbízható, de telepítése nehézkes és egy esetleges falbontásos behatolás után néha az egész hálót újra kell telepíteni, és a házat vakolni.
Sorompók:
Infra sorompók előnye az egyszerű vezetékezés, hátránya a tükör visszaverődési hibái miatt kisebb az áthidalható távolság. Telepítése során a megadott hatótávolságon belül kell maradni, mert az eszközök öregedésével, esetleg a tápfeszültség csökkenésével az áthidalt távolság is csökken.
1.2. Térvédelem
.
A passzív infra mozgásérzékelő
Működési elve
A passzív infra mozgásérzékelő működési elvének alapja, hogy környezetünkben minden tárgy valamilyen mértékben infravörös energiát bocsát ki, illetve. ver vissza. Ha ezt a hullámformában terjedő energiát egy pontra fókuszálják, ahol egy piroelektromos érzékelőt helyeznek el, a környezet hőtérképének megfelelően kialakul egy állandó értékű nyugalmi áram. Amint az érzékelt környezet által kisugárzott infravörös energiában változás történik - vagyis a hőtérkép megváltozik - az érzékelőn átfolyó áram értéke is változik. Ezt egy megfelelő jelfeldolgozó áramkör kiértékeli és kiadja a riasztásjelzést.
A hőtérkép változásának az oka lehet, ha megjelenik egy a környezetnél magasabb hőmérsékletű tárgy, vagy kitakarnak egy magasabb hősugárzású tárgyat.
Főbb alkotó részei
a.) Optikai rendszer
Optika feladata a környezet által kisugárzott ill. visszavert infravörös energiának az érzékelőelemre való fókuszálása másrészt az érzékelési karakterisztika optikai ablakokra való szétszeletelése
- Nagy biztonságot igénylő helyeken az ún. "homorú tükör optikai rendszert" alkalmazzák, amely előnyös jellemzői az anamorfotikus leképzés, a kis energiaelnyelés, a pontos fókuszálás, a jelerősség/távolság arány pontos megtartása, míg hátránya a kevesebb optikai ablak és viszonylag magasabb gyártási költség
- A biztonságtechnikában az ún. Fresnel optika terjedt el, amely fresnel lencsét, domború lencsét alkalmaz. Előnyös tulajdonságai az optikai szegmentálás, a több optikai ablak, az olcsó előállítás, a könnyű cserélhetőség, hátránya a magasabb energia elnyelés, a nem pontos a fokuszálás és nem pontos optikai ablak elválasztás
b.) Érzékelőelem
Lítium-tantál alapú piroelektromos érzékelő, amely az optikai rendszeren keresztül beérkező infravörös energiát villamos energiává alakítja. Hőmérséklet változáskor villamos jelet állit elő. A kibocsátott feszültségugrás frekvenciája függ az ember és az érzékelő távolságától, a mozgási sebességtől és az optikai konstrukciótól.
c.) Jelfeldolgozó áramkör.
Az érzékelőelemen keletkezett jelet erősíti és formázza Biztosítja a PIR mozgásérzékelők biztonságos működését és intelligenciáját. Az eszközök áramfelvétele kb. 10-30 mA.
Előnye, hogy olcsó, könnyen szerelhető, széles körben felhasználható, egyszerűen alkalmazható
Hátránya: a támadhatóság, a csak közepes megbízhatóság
d.) Burkolat
Alkalmazási területei:
- A mai biztonságtechnikában az egyik legelterjedtebb eszköz, a külső és a belső védelemben egyaránt megtalálható,
- Bár térvédelmi eszközök, de megfelelő lencse vagy tükör alkalmazásával héjvédelmi eszköz is lehet.
- Szerelési magassága 2,10 - 2,50 m. Lehet normál, függöny, folyosó, hosszú folyosó karakterisztikájú
- Vízszintes látószöge 80-130 fok, így egy sarokba elhelyezett 90 fokos PIR egy 60 m2 négyzet alapú szobát teljes egészében lefed.
- Telepítésnél figyelni kell a zavaró hatások kiküszöbölésére: ne nézzen az infra közvetlenül intenzív hőforrásra (radiátor, kazán), ablakra, ne világítson bele erős fényforrás
Mikrohullámú mozgásérzékelő:
.
- Doppler elven működő térvédő eszköz
Doppler elv: a kisugárzott és visszavert hullámok hosszúsága megegyezik nyugalmi helyzetben.
Radiális mozgó tárgyról visszaverődő jel frekvencia megváltozik.
Fm= f*Vradiális/ C (fénysebesség C), fm: modulációs frekvencia.
Felépítése: adó, vevő-antenna. f=2gHZ, 10gHz, 20gHz. Út: 12V, Pki: 10 mW.
Jellemző adatsor: SX-1025: max. 25m, Vízszintes 90fok, függ 60. Út: 12-15 v. I:150 mA.
- Reflexiós elven működő eszköz:
Besugárzott térbe belépő személy megváltoztatja a reflexiós képet.
Umax= Uhaladó + Ureflexiós , Umin= Uhaladó - Ureflexiós, r= Umax / Umin
Felépítése: adó/vevő antenna, detektor- erősítő jelfeldolgozó riasztóegység.
Nehezen támadható, megbízható, drága eszközök, fogyasztásuk igen magas.
Ultrahangos mozgásérzékelő
.A jeladó hanghullámot bocsát ki és a vevő a doppler elv alapján érzékeli azt, tehát ugyanolyan elven működik mint a mikrohullámú eszköz.
f=40kHZ v=300m/s fdoppler= f * Vradiális / Vhang
Vradiális: radiális sebesség (ember mozgási sebessége). Vhang: hangsebesség.
US-10
Műszaki paraméterei: Hatótávolság: 4-9m, letakarás védett, Ut10, 5-16 V, áramfelvétel: 50mA, 4sec, 0-50 oC
1.3. A kombinált érzékelők
Az érzékelőket azért kombinálják, hogy egyesítsék a különböző érzékelési módokat, ezáltal kihasználva előnyeiket és kiküszöbölve hátrányaikat.
A kombinált érzékelők drágábbak, de praktikusabbak. Az érzékelő jeleit egyetlen processzorra bízzák, melybe különböző funkciókat is beépítettek. A két érzékelő típusból jövő jelet ÉS, illetve VAGY kapcsolatba köthetjük, így könnyen illeszthetjük a környezet paramétereihez.
Az érzékelők nagy többsége már maszkolás ellen le van védve.
A leggyakoribb megoldás a PIR+mikrohullám (a PIR a keresztirányú mozgásra érzékenyebb + a mikor hullám, ami a közeledés távolodásra érzékeny), de létezik PIR+ultrahang, PIR+üvegtörés is.
A passzív infra mozgásérzékelővel egybeépített radar-doppler elvén működő érzékelővel lehetővé vált, a 1OO%-ig biztos letakarásvédettség megoldása.
A két érzékelő egy házban foglal helyet. riasztási kimenetei ÉS kapcsolatban vannak egymással. Ahhoz, hogy az érzékelő kimenetén riasztás jelenjen meg, mindkét érzékelési elven működő érzékelőnek riasztania kell.
Van azonban egy úgynevezett felügyelt működési módja is, amikor a készülékben lévő radar a megbízhatóbb detektálási paraméterei miatt, felügyeli a passzív infra mozgásérzékelőt.
Mivel a radarérzékelő a működési elvéből adódóan "átlát" az anyagok nagy részén, így az érzékelő elé helyezett döbozokon, kartonon is képes keresztüllátni, és érzékelni a mögöttük lévő mozgást. Ha a radarérzékelő egy előre beállított számu impulzusnál több impulzust számol meg, miközben a passzívinfra mozgásérzékelő rész egyet sem, akkor ez letakarásra, eltorlaszolásra utal, és megindul a riasztás.
Egy szintén érdekes megoldás az, amikor az (aktív)infra mozgásérzékelő környezetéről "térképet" készít. elraktározza és ezt időről-időre összehasonlítja az aktuális környezeti képpel. Ha nagyméliékű a változás a tárolt kép és az aktuális kép között, akkor ez valószínű leg latakarásra utal, ekkor riaszt.
2. Riasztó központ
2.1. Vagyonvédelmi központok osztályozása felépítésük, rendeltetésük szerint
A behatolásjelző rendszerek (burgler alarm systems) feladata a védett területre történő behatolás érzékelése, naplózása és jelzése.
A központok feladata az érzékelők állapotjelzései alapján helyi, vagy távriasztás adása illetéktelen behatolás esetén. A mai behatolásjelző központok mikrokontrollerre épülő nagy integráltságú berendezések.
Feladatai
- gyűjti a védett területen lévő érzékelőkről érkező bemeneti adatokat,
- algoritmusának megfelelően intézkedik a feldolgozásról,
- dokumentálja a bekövetkezett eseményeket,
- figyeli a hálózati feszültség meglétét és az akkumulátor állapotát,
- kapcsolódik más biztonsági rendszerekhez és a fölérendelt információs rendszerekhez.
Osztályozása
- a felépítő elemek korszerűségi szintje alapján,
- alkalmazási terület szerint (autó vagy lakás stb.)
- bemeneti pontok száma szerint, (kis, közepes, nagy központok)
- bemeneti pontok kialakítása szerint,
- jelzés továbbítás módja szerint, (vezetékes, rádiós, kombinált)
- minősítés szerint, (MABISZ)
- kommunikációs támogatás szerint
- partícionálhatóság szerint.
Bemeneti pontok száma szerint kis központot:( 4 -16 zóna) közepes központot (6 - 64 zóna) és nagy központot (64 zóna fölött) különböztetünk meg.
- A kis központok: általában kompakt kivitelű berendezések.
Alkotóelemeik:
- érzékelő bemenetek - helyi jelzésadó vezérlőáramkör
- kezelőegységek - busz áramkörök
- tápegység - kommunikátor egység
- programozható kimeneti áramkörök (PGM-ek)
- egyéb modulok (pl. hangmodul) is egy közös áramköri panelen tartalmazzák.
- A közepes és nagy központok: moduláris, bővíthető felépítésűek.
A központi áramköri panelen csak néhány érzékelő (zóna) bemenet és programozható kimenet (PGM) található, a többi érzékelő úgynevezett zónabővítő modulokra köthető be. A további programozható kimeneti áramköröket kimeneti bővítő modulok tartalmazzák. A bővítő modulok egyes központoknál a kezelőegységekkel közös buszon, más központoknál külön bővítő buszon keresztül csatlakoznak a központi panelre. A buszok általában 2 - 5 vezetékes kábelek, amelyekre a modulok párhuzamosan kapcsolódnak. Egyre több központnál köthetünk a bővítő buszra címezhető érzékelőket is.
A buszon lévő moduloknak, címezhető érzékelőknek saját, beállítható, a többitől különböző címe van.
A jelzés továbbítás módja szerint vezetékes, rádiós és kombinált központokat különböztetünk meg.
- A vezetékes központoknál az érzékelők általában az e célra kiépített kábelhálózaton keresztül kapcsolódnak a központ zónabemeneteire és ugyancsak a kábelhálózaton kapják a 12 V névleges egyenfeszültségű tápfeszültséget.
A központ az érzékelő állapotai (normál riasztás/szabotázs) mellett a vezetékhálózat állapotát (normál/ szakadás/rövidzár) is ellenőrizhetik.
- A rádiós központoknál az érzékelők általában egyirányú rádiófrekvenciás jelátvitellel kommunikálnak a központtal. Az érzékelők csak adó, a központ csak vevő áramkört tartalmaz. A telepes táplálású érzékelők a riasztás, szabotázs, alacsony telepfeszültség jelzések mellett időközönként tesztjelzéseket (,,életjel") is adnak központ felé.
- A kombinált központoknál vezetékes és rádiós érzékelők is alkalmazhatók. A rádióvevő egység vagy közvetlenül a központ panelen, vagy külön, a központra a kézelőkkel közös buszon csatlakoztatható rádióvevő panelen helyezkedik el.
(A csak vezetékes központoknál is alkalmazhatók rádiós érzékelők a központ zónabemeneteire kötött egy, vagy többcsatornás, relés kimenetű rádióvevő modulok közbeiktatásával.)
Partícionálhatóság:
A legtöbb mai központnál a zónák csoportokba, úgynevezett partíciókba sorolhatók.
2.2. Kezelőegység, kapcsolóegység
A központ fogadja a különböző érzékelőktől beérkező jeleket, felügyeli az egész rendszer és az egyes érzékelők működését, szükség esetén indítja a riasztást, ha kell tartalék áramforrásról is képes működni. Lehetőség szerint áttekinthető képet ad a riasztórendszer felépítéséről és kijelzi, hogy melyik szenzor hozta működésbe a riasztót.
A központ feladata a megfelelő késleltetési időt létrehozni a rendszer beélesítése után, illetve a riasztó kikapcsolásához. Mivel a központ az egész rendszer lelke, azt olyan helyen kell elhelyeznünk, hogy nehéz legyen felfedezni, és esetleg hatástalanítani, ugyanakkor nem rejthetjük el annyira, hogy magunk se férhessünk hozzá, a riasztórendszer kapcsolása ugyanis legtöbbször magán a központon történik. A fenti - kissé ellentmondó - szempontok miatt praktikusabb, ha a beélesítés és kikapcsolás külön kapcsolóegységen történik.
Ilyen célra is a legkülönbözőbb megoldások állnak rendelkezésre.
Legelterjedtebbek a kulcsos kapcsolók és a nyomógombos kapcsolók.
A nyomógombos kapcsolóknál rendszerint 4 számjegy beütésével lehet a riasztót élesíteni, illetve hatástalanítani. A kapcsolót hamar elérhető, de nem nagyon feltűnő helyre praktikus felszerelni, hogy ne kelljen túlságosan nagy késleltetési időt beállítani a központon. Lehetőség van a központ beélesítésére infravörös, vagy rádióhullámos jeladó segítségével is.
Speciális kapcsoló az ún. blokkzár, amelynél a riasztó ki-be kapcsolását maga az ajtózárnyelv végzi.
Blokkzár
A blokkzár többfunkciójú elektromechanikus zárszerkezet. Alapfunkciója azonos a bejárati ajtók biztonságos zárását szolgáló standard zárakéval. Az alapfunkcióval azonos fontosságú kiegészítő funkciója az elektronikai behatolásjelző rendszer élesítése, illetve az éles üzemmódból való kikapcsolása (értelemszerűen a zárással, illetve a nyitással végrehajtva).
Az élesítési funkcióhoz kapcsolódó kiegészítő szerepe az, hogyha a behatolásjelző rendszer, élesítést gátló állapotot jelez, a mechanikus zár blokkolásával jelzi a rendellenességet.
A rendszer lehet kényszerkapcsolattal kezelt, ami az jelenti, hogy a központ és a kapcsoló eszközök együttműködésének eredményeképpen:
- a rendszer csak akkor élesíthető, ha minden érzékelő nyugalomban van, nincs nyugtázatlan riasztás jelzés és van 220 V-os hálózati feszültség,
- a védett térbe, csak a rendszer kikapcsolása után lehet belépni, a kikapcsolás előtti belépést a blokkzár megakadályozza.
A blokkzár működési elve
Minden oldalról fúrásvédett, savazás ellen védett és szabotázsvédett. A blokkzár mágnes a központtól kapja az engedélyező jelet, a feltételek ellenőrzése után a kulcs elfordítható.
Több bejárat esetén két megoldás van:
- a felhasználó által főbejáratnak kinevezett ajtónál alkalmazunk blokkzárat
- több blokkzárat alkalmazunk, de ezek nem egyenrangúak.
Az alárendelt blokkzár technikailag nem különbözik a blokkzártól. Ilyenkor a kapcsolás úgy történik, hogy bezárjuk a mellékajtót is, mielőtt élesítenénk a rendszert. A kikapcsoláskor az al-blokkzár nem nyitható, amíg a fő-blokkzárat ki nem nyitották.
2.3. Riasztási lehetőségek
M történik, ha elhagyjuk a lakást, és a riasztót éles – tényleges riasztást kiváltó – üzemmódba kapcsoltuk. Három lehetőség kínálkozik:
- helyi riasztás,
- távriasztás,
- a kettő kombinációja.
Helyi riasztás esetén hang- és fényjelző berendezések a helyszínen szólalnak meg, amiről a behatoló is azonnal tudomást szerez, és megzavarhatja támadó magatartását, esetleg el is áll szándékától. Ugyanakkor a környezet figyelmének felkeltését szolgálja, hátha valaki segít, vagy megpróbál segíteni.
Nagyságrendekkel hatásosabb a távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer – a távriasztás – alkalmazása, amely a jelzést (riasztást) állandó készenléttel rendelkező rendőri ügyeleten vagy szakhatósági engedéllyel rendelkező, állandó készenléti ügyeletet biztosító távfelügyeleti rendszer központjában váltja ki. Szokás „néma” riasztásnak is nevezni, mivel a betörés helyén a behatoló semmit sem észlel.
A távfelügyeleti szolgáltatás a lakásokban, épületekben üzemelő behatolás jelző rendszerek által érzékelt jelzéseket és állapotváltozásokat figyeli és dolgozza fel egy 24 órás felügyeleti központban.
Segítségével láthatóvá válik minden, ami ott történik: riasztó ki-, bekapcsolása, támadás, betörés, tűz stb. Az ügyeletes diszpécserek éjjel-nappal számítógép segítségével figyelik a telefon vonalon vagy rádiós összeköttetés révén csatlakoztatott épületek érzékelőinek állapotát, intézkedést igénylő jelzéseit, és szükség esetén megfelelően intézkednek.
A figyelőközpontok berendezései saját áramforrással vannak ellátva, így áramszünet esetén sincs egy pillanatnyi kimaradás sem. A riasztás(ok) időpontja és az összes többi információ is rögzítésre kerül. Ha illetéktelen behatolás történik, a központ szinte azonnal értesíti a rendőrséget, a tulajdonost, és a helyszínre küldi – általában saját – járőrszolgálatát, akik a rendőrség és a tulajdonos megérkezéséig biztosítják a helyszínt
A telepített rádióadók jeleit a felügyeleti központ antennája veszi, majd egy nagy teljesítményű mikroprocesszoros kiértékelő elektronika feldolgozza és riasztást vált ki. A hálózat felépítése feltételezi, hogy a rádióadók úgy vannak telepítve, hogy jeleiket a felügyeleti központ antennája venni tudja.
Ha a távolság vagy a terepviszonyok miatt az adók jelei a felügyeleti központot nem tudják elérni, átjátszóra vagy átjátszókra van szükség. A védendő épületekben elhelyezett ügyféladók általában úgy vannak telepítve, hogy antennájuk a védett területen belül legyenek.
Kompakt egységek és videó-rendszerek
Olyan kisméretű, elektronikus riasztók, amelyben az érzékelőt, az adót, a riasztót és az áramellátást szolgáló elemet a központi egységgel egybeépítik. PIR-mozgásérzékelőkkel vagy mágneses érintkezőkkel vannak ellátva.
Általában ezeken a készülékeken be lehet állítani a késleltetési időt, de a riasztás időtartamát is. Jól használhatók otthon, vagy pl. utazáskor bejáratok, csomagok őrzésére.
Napjainkban egyre elterjedtebb a videokamerás megfigyelési módszer. A videó-rendszer legfontosabb eleme a videómagnó, amelyen meghatározott szalagmennyiséget vissza lehet játszani, és ezt újra végig lehet nézni, ill. hallgatni. A biztonságtechnikai képrögzítők ára igen magas és csak egyetlen csatornát képesek rögzíteni egyszerre. Erre a problémára a számítástechnika kínált kedvező megoldást: egy átlagos PC-be szerelt képdigitalizáló kártya segítségével felügyelet nélküli videó-megfigyelést tesz lehetővé négy csatornán.
Megbízhatóan működő, nagyon érdekes tévékamera-rendszer mozgásérzékelő videokamera. Ebben az eredeti, figyelt kép van beprogramozva, a figyelt terület összes fény-, és tárgyi jellemzőivel együtt. Ha ebben a képrendszerben valamilyen változás következik be az eredeti állapothoz képest – a képmezőben személy vagy új tárgy jelenik meg – akkor a kamera elektronikájában ez észlelhető. Ezt a változást feldolgozva, a kijelölt helyen riasztás történik.
A videós és televíziós rendszer is alkalmas önálló megfigyelésre, mégsem önálló riasztórendszerek. Kiegészítő eszközként feltétlenül szükséges érzékelő egységeket telepíteni, melyek akkor észlelik a behatolást, amikor a kamera még nem lát oda. Egy videó-rendszert csak teljes értékű vagyonvédelmi rendszerrel érdemes telepíteni. A tv-kamerák lényeges eleme a megvilágítás. Vannak nagy érzékenységű kamerák, melyek holdfénynél is nagyon jó képet adnak, de használatosak infrakamerák is, melyek a sötétben is megfelelő biztonsággal látnak.
Természetesen videó-távfelügyeleti rendszerek is léteznek. Problémát az információ eljuttatásának módja, minősége és mennyisége jelent. A fejlődésnek lökést adott az új képtömörítési eljárások kifejlesztése. Az igazi lehetőséget azonban az ISDN-vonalak megjelenése hozta, mert ezeken a hálózatokon – megfelelő tömörítés mellett – akár 30 kép/sec sebesség is elérhető videojel.
2. 4. A vagyonvédelmi központ elhelyezése a behatolásvédelmi rendszerben
A behatolásjelző rendszerek érzékelőkből, központokból, kezelőkből, jelzőeszközökből és kiegészítő eszközökből épülnek fel. Az érzékelőket, kezelőket és a jelzőeszközöket a központokkal helyi kommunikációs hálózatok, a központokat a távfelügyeletekkel távfelügyeleti kommunikációs hálózatok kötik össze.
Az érzékelőket a védendő területen több rétegben, „hagymahéj-szerűen” telepítik:
- A védendő épületeken kívül találjuk a kültéri védelem eszközeit.
- Az épület falazatának, padozatának, födémjének és nyílászáróinak védelmére a felületvédelem, vagy héjvédelem szolgál.
- Az épületen belüli mozgásokat a térvédelem eszközei jelzik.
- Az értékes tárgyak védelmét a tárgyvédelem biztosítja.
- A védett területen tartózkodók által észlelt illetéktelen behatolások, támadások jelzésére a személyvédelem eszközei szolgálnak.
A behatolás jelzésére helyi hang-, és fényjelzők, ill. a távfelügyeleti központokba történő átjelzésre vezetékes és vezeték nélküli lehetőség.
3. Jelzőegység
3. 1. Kültéri hang és fényjelzők
A jelzőrendszer feladata elsősorban, hogy a környezet figyelmét felhívja arra, hogy behatolás történt a védett objektumba. Jelzésadóként vizuális és akusztikus megoldásokat egyaránt alkalmazunk.
Vizuális jelzésadók: Általában villogó fényt használunk, a fény színe többnyire borostyánsárga. Esetleg izzós és villanócsöves megoldás is elképzelhető. Önállóan vagy akusztikus jelzésadókkal együtt szereljük. A villanócsöves megoldás előnye, hogy nappali világosságnál is jól látható jelzést ad. Hátránya, hogy 0 fok alatti hőmérsékleten működése nem mindig kielégítő. Fényereje kb. 60000 Candella. Az izzós villogók fényereje ennek az értéknek csak a tizedét érik el, de előnyük az alacsony áruk, és a mindenkori megbízható működésük.
Akusztikus jelzésadók: Többnyire szirénák, melyek egybeépített elektronikus szirénameghajtó áramkört és nagyteljesítményű hangszórót tartalmaznak. Kivitelük szerint lehetnek: kültéri szirénák és beltéri szirénák.
Felépítésük lehet piezo vagy nyomókamrás sziréna. A piezo hangszóróval felépített szirénákat, működési elvükből fakadóan magas hangjuk miatt elsősorban beltéren célszerű használnunk. A nyomókamrás szirénákat kül- és beltéren egyaránt fel lehet használni.
Akkumulátoros szirénák: Önálló akkumulátorral rendelkeznek. Ezeknél az akkumulátor utántöltését biztosító táp elvételekor, automatikusan megindul a riasztás. Így kiválóan alkalmasak akár önmagukban is egy rendszer jelzésadójának szerepét betölteni. Vezérlésük ugyanolyan egyszerű, mint a normál szirénáké, a legtöbb központi egységnél mindössze egy relét kell közbeiktatnunk a szirénakimeneten. Ezeket a jelzésadókat a belső akkumulátorok töltőáram megszakításával is vezérelhetjük.
Többnyire az ilyen szirénák impulzusszerű vagy folyamatos földpotenciállal, vagy tápfeszültséggel is indíthatók, leállíthatók. Többségükben a fényjelzővel egybeépítve készülnek. Itt választhatunk, hogy a fényjelző a hangjelzővel együtt működjön, vagy attól külön vezérelve.
Hangszóró, beszédgenerátor:
Nagy hangerejű, magnetodinamikus rendszer. Előre felvett szövegekkel próbálják az elriasztó hatást fokozni, a kijelzést pontosítani. A digitálisan tárolt szöveg 10-20 másodpercben a segítségkérésen kívül tartalmazhatja az objektum pontos megjelölését. Ezek az eszközök egyre népszerűbbek, mivel hangerejük elérte a 100dB/m-es értéket. Egyszerűen lehet velük jelezni a rendkívüli esemény helyszínét, még sűrűn beépített területeken is.
Telepítés:
A járófelületekről, építményekből, tárgyakról, épületszerkezetekről csak segédeszköz igénybevételével legyenek elérhetők. Normál sziréna esetén, legalább kettőt kell felszerelni, szabotázsvédelemmel mindkettőt el kell látni. A szirénákat egymástól a lehető legtávolabb kell felszerelni, javasolt azonban egy harmadik kültéri sziréna felszerelése a többitől távol, rejtve.
A vizuális jelzésadókat úgy kell telepíteni, hogy azok jelzéséből kiderüljön, melyik objektumból jön a riasztás.
3.2. Néma vagy távriasztás
A hang-, és fényjelzőt általában egy közös házba építik. Sokféle kivitelben készülnek.
Mivel a fény-, és hangjelzők az épület külső részén helyezkednek el - és az emberi leleményességnek nincs határa - erőszakos eszközökkel hatástalanítani tudják őket.
Éppen ezért vannak olyan központok, amelyekben beépített automata telefonhívó rendszer van: ez a néma vagy távriasztás. Azért néma, mert a helyszínen látszólag - riasztás tekintetében - "nem történik semmi".
Természetesen külön egységként is beszerezhető, felszerelhető. Vannak hagyományos, de GSM telefonos üzenettovábbítók is.
Ezeket a riasztórendszer automatikája indítja, és magnószalagról történik a segélyhívás, 20-90 sec időtartamú szöveges vagy digitális üzenet formájában. Több telefonszám programozható bele, melyeket egymás után hív fel az automata addig, míg valamelyiket fel nem veszik. Természetesen a hívott személynek azonnal intézkednie kell.
Fontos szerepe van a tápellátásnak, azt is mondhatjuk, hogy ez a legtöbb védelmi rendszer buktatója.
A biztonságtechnikában nagyon fontos a szünetmentes energiaellátás biztosítása. Az eszközök áramellátása a 230 V-os hálózatról történik egy egyenfeszültséget biztosító tápegységen keresztül. Hálózat-kimaradás esetén a rendszerek folyamatos működését automatikusan az akkumulátorok biztosítják.
A MABISZ előírásokban szereplő 24, 48 és 72 órás szünetmentes működés biztosítása csak gondos méretezéssel és megbízható minőségű akkumulátor választásával lehetséges. Az optimális üzemeltetési feltételeket nem mindig sikerül megteremteni még a riasztóközpontokban sem, az akkus kültéri szirénákban pedig szinte lehetetlen a hazai időjárási viszonyok ismeretében, ezért rendszeres ellenőrzés szükséges.
Mivel itt nem egy zsebrádió, hanem egy vagyonvédelmi rendszer működőképessége múlik az akkumulátor állapotán, nagyon fontos ennek helyes megválasztása.