1. Tervezés
A tervezés az előkészítéssel kezdődik, amikor is a tervező tisztázza a kiinduló pontot és a kitűzött célt. A körülmények figyelembevételével összeállítja a szempontokat és kérdéseket, melyek válaszaként megszerzett adatszolgáltatás tekinthető a tervezési folyamat legelső lépcsőjének.
A tervezőnek tájékozódnia kell, hogy mi a behatolásvédelmi rendszer létesítésének oka, mely jogszabály, hatósági kötelezés, illetve egyéb (biztosítói, vállalati belső szabályzat) előírás követeli meg a berendezés telepítését, illetőleg milyen kiépítettségi, műszaki tartalmi elvárásoknak kell megfelelnie a rendszernek. Ezekről a megrendelő és az illetékes tűzvédelmi szakhatóság adhat tájékoztatást.
A védelmi feladatot általában az üzemeltető, illetve a megrendelő határozza meg.
A tervezés előkészítéséhez szükséges teendők:
- védelmi feladat jellegéhez illeszkedő érzékelők meghatározása,
- az objektum berendezéséhez igazodó érzékelő - helyek meghatározása,
- az objektum üzemeltetéséhez igazodó kezelőegységek elhelyezésének meghatározása,
- külső jelzésadó elhelyezésének meghatározása,
- betörésjelző központ elhelyezésének meghatározása,
- távjelzés esetén a csatlakoztatás figyelembevételével,
- támadásjelzők elhelyezésének meghatározása,
- kirakatok, tárolók, vitrinek, bemutatók védelmének kialakítása,
- raktárak védelme,
- videós megfigyelő rendszer szükségességének meghatározása,
- áruvédelmi jelzők,
- beléptető rendszerek szükségességének meghatározása.
Az objektum leírása: A behatolásvédelmi rendszer létesítéséről készített tervben természetesen nem várható el az épület építészeti terv szintű részletezése, csupán a beépített berendezés működését, telepítését befolyásoló lényeges adatokat kell, hogy tartalmazza: környezet, környező objektumok, beépítettség, támadhatóság, támadási felületek, nyílászárók, falszerkezetek, födém, külső-belső veszélyforrásokat.
2. Környezettanulmány, védelmi koncepció, rendszerterv
Környezettanulmány
A létesítmény környezetét kell vizsgálni, az alábbi szempontok szerint:
- valószínűsíthető bűnelkövetések felmérése (betörés, lopás, rongálás, stb.),
- rendészeti előírások elemzése,
- az objektum profilja,
- az objektumban végzett tevékenység elemzése kriminalisztikai veszélyeztetettség szempontjából,
- az objektum elhelyezkedése (lakott területen belül vagy kívül),
- az objektum megközelíthetősége,
- közvetlen hasznosíthatóságú értékek elemzése,
- felügyelet,
- zavar források felderítése.
Védelmi koncepció
Az előzményeket, valamint a védendő épület alapadatait figyelembe véve kell meghatározni a védelmi elveket. A védelmi jelleg meghatározásán azt értjük, hogy a tervezőnek - a megrendelővel - el kell döntenie, mit védjen a rendszer. Ebből a szempontból életvédelmi, értékvédelmi rendszerek valamit ezek kombinációja különíthető el. A védelmi jelleg kiválasztása után az adott jellegen belüli szint meghatározása következik. A védelmi szint azt mutatja meg, hogy az automatikus érzékelők által biztosított védelem a létesítmény mely területeire terjed ki. Ezután a meghatározott védelmi jelleghez és szinthez ki kell választani a berendezéseket. Arra is ki kell térni, ha valamilyen külső kényszer hatására a szakszerűségétől el kellett térni.
Rendszerterv
A rendszertervnek tartalmaznia kell:
- A központ elhelyezési helyének paramétereit.
- Az állandó felügyelet megoldásának módját. Meglévő létesítmény esetében, illetve abban az esetben, amikor a felügyelet biztosításának feltételei ismertek, a felügyelet megoldásának módjáról, a tulajdonos (bérlő, üzemeltető, használó stb.) nyilatkozatát. Amennyiben a tervezési időszakban a felügyelet biztosításának feltételei nem ismertek, a terv tartalmazza a felügyelet elmaradása esetén szükséges műszaki alternatívákat.
- Automatikus átjelzés esetén az átjelző típusát, a beépítéshez szükséges a megfelelőséget igazoló irat számát, érvényességi idejét és a kiadó szervezetet. A jelzést fogadó szervezet adatait (név, székhely, levelezési cím, egyéb elérhetőségek). Az átjelzett információk bontását, az átjelzés vezérlésének logikai összefüggéseit, időzítését, késleltetését.
- Az érzékelők elhelyezésének megoldásait, különös tekintettel a védett- és hatás területre vonatkozó előírás megtartásának módjára.
- Az eszközök azonosító jelzéssel való ellátásának módját.
- A hangjelzők elhelyezésének megoldásait, különös tekintettel a hallhatóságra vonatkozó követelmények betartására.
- A riasztási zónák kialakításának módját, az eszközök megszólalását kiváltó vezérlések logikai összefüggéseit, esetleges késleltetését.
- A fényjelzők elhelyezésének módját.
- A jelző és riasztó áramkörök vezetékeinek vezetését, rögzítési módját, a nyomvonal kijelölést befolyásoló körülményeket, valamennyi alkalmazott vezeték fajtáját, típusát és minősítését, különös tekintettel a mechanikai sérülés, a tűz, és az elektromágneses összeférhetetlenség elleni műszaki megoldásokat.
- A központ, vagy a központhoz csatlakozó vezérlő eszközök (modulok) vezérlési feladatait, a vezérelt eszközöket, a vezérlési összefüggéseket, időzítéseket és esetleges késleltetési időket.
- Az elsődleges és másodlagos tápforrások megoldásának módját, különös tekintettel a másodlagos tápforrás méretezésére.
- azt, hogy a jelzőrendszer felügyeletes-e vagy sem,
- a kezelőegységek elhelyezését,
- a jelzőrendszer kiépítését,
- azt, hogy hány alárendeltségből áll,
- a jelzővonalak által lefedett területet,
- a jelzővonalak funkcionális működését,
- az érzékelők kiválasztásának szempontjait,
- egy-egy jelzővonalhoz tartozó érzékelők felsorolását,
- szabotázs jelzővonalak számát, az általuk felügyelt területek,
Fel kell hívni az üzemeltető figyelmét arra, hogy a jelzőrendszer jelentős mértékben kötődik a berendezéshez. A berendezési tárgyak utólagos átrendezése jelentős mértékben csökkentheti a jelzőrendszer hatékonyságát.
- Kezelési utasítás
- Műszaki leírás
Tételesen tartalmazza a jelzőrendszerben alkalmazott eszközök működési elvét és műszaki paramétereit.
- Telepítési és technológiai utasítás
- A kábelek és a hálózat méretezése
- Anyagjegyzék
- Karbantartási utasítás
- Kivitelezési (tervezői) nyilatkozat
- Rajzjegyzék
- Rendszertechnológiai rajz
- Hálózatos terv (Nyomvonalterv)
- Dobozbekötési rajzok
A rendszertervet mindig bizalmasan kell kezelni. A jelzőrendszer akkor tud hatékonyan működni, ha annak kezelését csak az üzemeltető tudja.
3. Telepítés, kábelezés, szerelés
A terv tartalmazza a szerelésre és telepítésre vonatkozó utasításokat is. Ezek főleg a munkavégzés során alkalmazott nemzeti szabványokból és balesetvédelmi előírásokból, valamint az alkalmazott eszközök gyártója által előírt használati utasításokból állnak.
- Csak olyan rögzítéseket lehet használni, és csak olyan alkatrészeket lehet beépíteni a rendszerbe, amelyeket gyártók ajánlanak.
- Az elektromos egységeket úgy kell elhelyezni, hogy csepegő víz ne érhesse.
- A felszerelt rendszert nem szabad az energia kábelek, más elektromos világítás, energia áramkörök közelében elhelyezni.
- A felszerelt rendszer elhelyezésénél különös figyelmet kell fordítani az energia kábelek vagy áramkörök megérintésének elkerülésére, mivel az végzetes lehet.
A központ helyének kiválasztása, a központ felszerelése
- A központot a védett térben kell felszerelni. Amennyiben kezelést igényel, hozzáférhető, de rejtett helyen, stabil falon.
- A központ helyiségét is védeni kell! A központot független kismegszakítóról kell táplálni. melyen más fogyasztó nem lehet.
- A hálózati csatlakozást fixen be kell kötni, nem engedhető meg a dugvillás csatlakoztatás. Az elhelyezést tekintve másként vetődik fej a kérdés a felügyelt és a nem felügyelt központok esetében. Az utóbbiak. tehát általánosságban a kis rendszerek központjai rejtettebben szerelendők. minél több mechanikai és elektromos akadály "mögé". Illetéktelenek nem észlelhetik a központ helyét.
Kábelezés: A kábeleket mindig az érzékelőktől a központ felé haladva kell fektetni. Így elkerülhető. hogy valamilyen eszköz kábele kimaradjon. A jelzőrendszer vezetékeit soha ne vezessük a 230 V-os hálózattal párhuzamosan! Ha ez mégis elkerülhetetlen. akkor is maradjon legalább 20 cm-es távolság a hálózat és nyomvonal között. Ha a kábeleknek külön falba épített védőcsöve van. akkor nincs más feladat, mint egy acél behúzó szalag segítségével a megfelelő számú kábelt behúzni a központ felé a védőcsőbe. A védőcsöves szerelés előnye, hogy a kábelekhez nehéz hozzáférni és az érzékelővel, központtal eltakarhatók a kábelkiállások. További előny, hogy kábelszakadás vagy rövidzár esetén könnyű új kábelt behúzni. különösebb felfordulás nélkül. A védőcsövek falba építésekor gondolni kell a várható bővítésekre.
Célszerű a kötésdobozokat is a falba süllyesztve szerelni, úgy, hogy azok fedele a vakolás után is levehető legyen.
Légvezetékek kiépítésénél mindig szilárd teherhordó felületekhez, tárgyakhoz rögzítsük a tartószálat. Célszerű kifejezetten légkábelnek gyártott vezetéket használni, amelyben a műanyag-szigetelés alatt található a gyárilag elkészített a tartószál. Ha ilyen kábel nem áll rendelkezésre, megfelelő szilárdságú acélsodrony is használható, kifeszítve a két pont között, amelyhez 10 cm -en ként javasolt rögzíteni a jelvezetéket.
A kábel földben való vezetésekor minden esetben védőcsövet kell használni, a talajban való vezetékezéshez földkábelt. A földkábel nyomvonalát legalább 80 cm mélységben kell kiásni.
Tűz elleni védelem: Azokat a vezetékeket, amelyeknek az első tűzjelzést követően több mint egy percig kell működnie, a tűz káros hatásának legalább fél óráig ellenálló kialakítással kell készíteni. A védelem vagy a vezeték szigetelő anyaga kedvező tulajdonságának, vagy a vezeték utólagos védelmének köszönhető.
Ilyen vezetékek általában: - a hangjelzők áramellátását, vezérlését szolgáló vezetékek
- a tűzjelző központ és a különálló tápegység közötti vezetékek
- a tűzjelző központ és a másodkezelő-kijelző egység közötti vezetékek
- az épület tűzvédelmét szolgáló berendezések vezetékei
- minden olyan vezeték, amelynek tűz esetén történő működéséhez meghatározott érdek fűződik
Mechanikai sérülés elleni védelem: A kábelek mechanikai sérülését a kábelek környékén történő munkálatok és nem utolsó sorban a környékére kerülő állatok, rágcsálók okozhatják. Ennek kivédése érdekében a kábeleket megfelelően (kábeltálcába, rögzítve, esetleg falba szerelve) kell elhelyezni, és ha szükséges védő burkolással (különböző csövekkel) kell ellátni.