1. Tesztelés: mozgáspróba, sétateszt
A bemelegedési idő után az érzékelő előtt, normál léptekkel tegyünk sétát. Ekkor a riasztásjelző LED-nek (ha nincs kiiktatva). ki kell gyulladnia. Ha mégsem történik meg, akkor a fedél eltávolításával az áramköri panelt lejjebb, vagy feljebb csúsztatva, állítani kell az érzékelési távolságon
- Ellenőrizni kell. hogy a megadott maximális érzékelési távolságban is megbízható-e az érzékelés. [Mikrohullámmal kombinált érzékelő esetén a helyiség határoló felületein túl is szükséges végezni mozgáspróbát, széles, gyors mozdulatokkal. Ha az érzékelőn kigyullad a mikrohullámú rész riasztásjelző LED-je, akkor csökkenteni kell ennek a résznek az érzékenységét. Ezután következik a mozgáspróba a szokásosnál kissé lassúbb mozgással is Néha 30-50 cm-t is meglehet tenni riasztás nélkül. Ez normális, főleg, ha a karakterisztikára pillantva azon is ilyen ritkák az érzékelési zónák.
- Ellenőrizni kell a riasztásjelzés időtartamát is. Ha a passzív infra mozgásérzékelő legalább 2 mp-ig riaszt, vagy annál tovább, akkor ajánlatos a központon a hurokreakció időt 1 mp-re programozni. Ha mindezek ellenőrzése megtörtént és a' teljes védendő területre kiterjedt a mozgáspróba, illetve az megfelelő volt, akkor a végső fázisban ki kell iktatni a riasztásjelző LED-et.
- A rendszer teljes üzembe helyezése után célszerű egy hét próbaidőt hagyni, jelzésadók nélkül, hogy az esetleges téves riasztások okai kideríthetők és elháríthatók legyenek.
- A tél beálltával szükséges felkészülni az esetleges téves riasztásokra is. Ilyenkor az impulzusszám növelésével (kivétel folyosó, és egyéb olyan karakterisztikájú érzékelők, amelyek kevés érzékelési zónát tartalmaznak) oldható meg a védekezés.
2. Üzembe helyezés
A berendezés üzembe helyezést a szerelési munkák befejezése után kell elvégezni.
Az üzembe helyezés során 1 db "nyílt" minősítésű kezelési és használati utasítást az üzemeltetőnek át kell adni, mely az általános, illetve a konkrét üzemeltetési utasításokat tartalmazza.
Az üzembe helyezőnek ki kell oktatnia a kijelölt személyzetet a berendezés kezelésére. A rendszer átadása alkalmával meg kell győződni arról, hogy a rendszer üzemeltetői és kezelői az oktatás anyagát megértették, és a rendszert szakszerűen használni is képesek. Az átvétel alkalmával ki kell próbálni az összes érzékelőt, hogy az az előírtaknak, a funkciójának megfelelően működik.
A jelzőberendezés kezelése az üzemeltető feladata, a riasztási jelzést, illetve az egyéb jelzéseket követő tennivalókról az üzemeltető határoz az illetékes hatósággal egyetértésben.
A berendezést csak indokolt esetben szabad üzemen kívül helyezni, kikapcsolásáról az illetékes hatóságot, valamint az érintett dolgozókat értesíteni kell.
Dokumentáció
Alapvetően minden rendszernek van egy megvalósulási tervdokumentációja, ami a telepített objektum jellegéből és a telepített rendszer jellegéből adódóan legalább 3 példányban készül: a telepített helyen, a telepítő és a karbantartó cégnél. Ez a dokumentum tartalmaz minden információt az adott rendszerről, a kezelését is.
Felépítése: tervezői nyilatkozat; kivitelezői nyilatkozat; üzembe helyezési jegyzőkönyv; szabványossági nyilatkozat; előzmények; a helyszín leírása; védelmi koncepció; a védelem felépítése; szerelési és telepítési utasítások; használatbavétel, üzembe helyezés; üzemeltetés; karbantartási, ellenőrzési irányelvek; jelzésadók; anyagjegyzék; kezelési leírás; rajzjegyzék; mellékletek.
Ezen felül a tervezés során létesítési dokumentáció készül.
3. Karbantartás
A karbantartás feladata az üzemben tartás, amely részben rendszeres, állandóan ismétlődő rutinfeladatokból, illetve a felmerülő meghibásodások, üzemzavarok elhárítására irányuló javításokból állnak.
A megvalósulási tervdokumentáció tartalmazza a karbantartásra vonatkozó megállapításokat, az elvégzendő feladatokat, amelyek egyrészt a vonatkozó jogszabályok, nemzeti szabványok megfelelő szakaszain, másrészt a gyártó által előírt karbantartási utasításokon alapulnak.
A berendezés karbantartását a rendszeresen, legalább félévenként kell elvégezni. A karbantartást csak szakképzettséggel és szakvizsgával rendelkező, a berendezés működését jól ismerő karbantartó végezheti.
Az egyes karbantartás során az alábbi ellenőrzéseket kell végrehajtani:
- a telepítési leírással összhangban ellenőrizni kell valamennyi berendezés helyét, környezetét és állapotát;
- ellenőrizni kell valamennyi érzékelő és kézi jelzőeszközök kielégítő működését;
- a karbantartás alkalmával minden telepített eszközt portalanítani, tisztítani kell,
- a vonatkozó előírások szerint ellenőrizni kell az összes hajlékony csatlakozást;
- ellenőrizni kell a normál és a tartalék áramforrások működését és megfelelő állapotát;
- a gyártó előírásaival összhangban ellenőrizni kell a vezérlő berendezéseket;
- a személyzettel működő felügyelő vagy jelzésfogadó központtal egyetértésben ellenőrizni kell a riasztójel átviteli rendszerének kielégítő működését;
- ellenőrizni kell az összes akusztikai jelzésadó kielégítő működését;
- ellenőrizni kell a teljes riasztórendszer komplex működését.
A karbantartás eredményét az üzemi naplóba be kell jegyezni. Az összes fennálló hibát és a kijavított hibákat fel kell tüntetni. A karbantartó-javító szolgáltatást végzőknek írásos nyilatkozattal kell igazolni, hogy a karbantartott, javított berendezés rendeltetésszerű használatra alkalmas, érintésvédelme megfelelő és javítás után a szükséges vizsgálatokat elvégezték. Karbantartás során ellenőrizni kell a központ minden jelzésének működését, a jelzőáramkörök nyugalmi áramát, a készülékek állapotát.